Üdvözöljük az oldalon!

Lapozzon a nyilak segítségével, vagy használja a menüt.

Mikszáth Kálmán és a karcolat

A Nógrád megyében született Mikszáth Kálmán művei műfaji szempontból három nagy egységre tagolhatók:

1. Regények és nagyobb elbeszélések
2. Rövidebb elbeszélések, novellák
3. Cikkek, karcolatok

Pályája kezdetén verseket is írt, de mint publicista lépett be a köztudatba, azután mint elbeszélő hódította meg a hazai és a külföldi olvasóközönséget.

Nógrádi Lapok

Mikszáth Kálmán 1871 elején Balassagyarmatra kerül esküdtnek Mauks Mátyás szolgabíró mellé. Az 1873. január 1-jén megindult Nógrádi Lapok főmunkatársa és időnként helyettes szerkesztője lett. Ez a vidéki lap volt az, ahol Mikszáth Kálmán kiélhette írótehetségét: annyit írt, amennyit csak akart, és azt, amit akart. Szinte mindegyik lapszámban találunk tollából írásokat: főként elbeszéléseket és karcolatokat. A lapot tréfásan „a balassagyarmati Times”-nak nevezte.

B.-Gyarmat közhelyei – Mikszáth Kálmán karcolata

A három részből álló karcolat a Nógrádi Lapok 1873. januári számaiban jelent meg folytatásban. A cikksorozat az akkori nógrádi megyeközpont, Balassagyarmat „közhelyeit”, azaz vendéglőit és kávéházait örökíti meg jellegzetes figuráival.

1. A »Balassa« (Nógrádi Lapok 1873. január 1. 1. sz. 3. o.)
2. A Deutsch-kávéház (Nógrádi Lapok 1873. január 19. 3. sz. 2−3. o.)
3. A »Zichy« (Nógrádi Lapok 1873. január 26. 4. sz. 2−3. o.)

A »Balassa«

A Balassagyarmat vendéglátóhelyeit megörökítő tárca első része a Balassa szállóról szól. A korabeli hirdetések arról tanúskodnak, hogy bár a vendégforgalma nagy volt, mégis gyakran cserélt tulajdonost.

Feladatok:

1. Figyeld meg a karcolat jellegzetes stílusú mondatait! Miben áll az alábbi szövegrészekben a kesernyés humor?
   „Mióta a kolera uralkodik, azóta egészségesebbek az emberek, rövidebbek az éjszakák és hosszabbak a korcsmárosok ábrázatai.”
   „A kolera maga még becsületes ember, mert az mindössze csak egyszer öli meg a halandót…”
2. Az író megörökít egy jellegzetes balassagyarmati alakot, Mezei bácsit. Valójában ő a főszereplője ennek a karcolatának. Olvasd el, hogy jellemzi ezt a személyt! A karcolat milyen jellemző stílusjegyei utalnak ebben a jellemzésben a műfaj sajátosságaira?

A Deutsch-kávéház

Mikszáth Kálmán másik karcolata a Deutsch kávéházba járó jellegzetes alakokat figurázza ki. A helyet „zugkávéház”-nak nevezi. Valószínű, hogy eldugott, kis hely lehetett, mert a korabeli leírások nem tesznek említést erről a helyről, sőt képet sem találunk az archívumokban az egykori kávéházról.

Feladatok:

1. Hogy jellemzi az író a kávéházba járó különböző népcsoport tagjait? Milyen stílusjegyekkel jellemezhető ezekben a leírásokban a karcolat műfaja?
2. A szövegben sok egykori kávéházi szlengelemet találsz. Gyűjtsd ki ezeket a szavakat, kifejezéseket!
   „Mikor aztán jóllakott dicsőséggel, diadallal, példának okáért ő is megereszt egy kis nemzeti »ferblit«, hol egészen »anständig« viseli magát s hova szinte átviszi az ékes megyei stílust. Három nyolcas ellen »három szolgabírót« vág ki, »vótumra« kívánja bocsáttatni, ha felmerül a kérdések kérdése, hogy szabad-e az utolsónak is »besszerelni«, a »tourmaclit« nem fogadja el, mert az korlátozza a visszaadás »autonómiáját«, s ha valaki »bicska« helyett »kirikárit« talál neki osztani, vagy a »kasszát« bezárja, mikor »flusz« mosolyog tollmozgató kezében, elveszti előtte minden népszerűségét, s addig-addig keresi holmi diplomáciai jegyzékváltogatással az okot, míg elkiálthatja, hogy »akciót neki!«”
3. Magyarázd meg az alábbi német közmondás jelentését:
   „Wenn die Jugend wüsste, wenn das Alte könnte!” – ’Ha az ifjúság értene hozzá, ha az öreg bírná!’
   Milyen szerepe van ennek a frazeologizmusnak a karcolatban?

A »Zichy«

A balassagyarmati Zichy fogadó a harmadik vendéglátóhely, amelyet a három részből álló karcolatában bemutat Mikszáth Kálmán. Nagy Iván 1894-es leírásában ezt olvashatjuk a városról: „van két nagyobb szállodája: Zichy – a Zöld fához – és a Balassa – a Fekete sashoz – czímezve”.

A kép jobb oldalán a Zichy szálló ekkor még földszintes, később emeletesre bővített épülete

Feladatok:

1. Az író a karcolatot egy asszociáció-folyammal indítja. Valamiről vagy valakiről mindig egy másik dolog jut eszébe. Vezesd le ezt az asszociációsort! Miben látod itt a karcolat műfajára jellemző humort?
   „A Zichy fogadóról mindig eszembe jut a Zsedényi Eduárd inggallérja, a Zsedényi inggallérjáról eszembe jut a Csernátony stílusa, a Csernátony stílusáról pedig a szuezi kanális. A szuezi kanális felőli elmélkedésemben meg lehetetlen meg nem emlékeznem a Sramko bácsi torkáról.”
2. Két személyt említ írása bevezetőjében. Utal „Csernátony stílusá”-ra és ”Sramko bácsi torká”-ra. Csernátony Lajos publicistát és Vladár Sámuel balassagyarmati ügyvédet figurázza ki. Nézz utána az említett személyeknek! Ha a nevükre kattintasz, megtalálod, hogy hol tudsz róluk olvasni.

A cholera

Mikszáth Kálmán szüleinek sírja Szklabonyán

A Nógrádi Lapok 1873. augusztus 24-i számának tárcarovatában (34. sz. 2−3. o.) megjelent Mikszáth Kálmán írása A cholera címmel. A járvány Mikszáthnak is súlyos veszteséget okozott: a Balassagyarmathoz közel fekvő Szklabonyán élő édesanyja a kolera áldozatául esett. Ezt még nem sejti, amikor a járványról humoros karcolatot ír. A szülőfaluját ért megpróbáltatások mély nyomot hagytak az író lelkében, több novella és karcolat őrzi a válságos hónapok emlékét, pl. Az én öreg kocsisom, Az anya szerelme, A fekete asszony.

Feladatok:

1. Miben áll a karcolat első bekezdésének kesernyés humora?
   „Mégiscsak jó a gondviselés. Amiért a víz és a rozsda elvitte harapnivalónkat, hát gondoskodott róla, hogy egymillió fölösleges fogat örökös nyugalomba helyezzen – a temetőkbe.”
2. Mikszáth Kálmán gyakran támadja karcolataiban az Ipoly című újságot, amely a Nógrádi Lapok ellenlapja volt. Maró gúnnyal jellemzi ebben az írásában is az Ipoly szerkesztőit:
   „Az »Ipoly« már érzi ezt, s úgy ír, mintha arra számítana, hogy úgysem olvassa senki.” Magyarázd el, hogy mi itt a gúny lényege!
3. Kigúnyolja „Gyuri fiskális”-t is. Ezt olvassuk: „Gyuri fiskális kezében is megáll egy percre az ominózus lúdtoll, mellyel egy-egy végrehajtást kérő folyamodást kanyarít, még az is abbahagyja egy órára és felsóhajt macedóniai Nagy Sándorral: »Édes kuszi testvérem, kolera! ha kipusztítod mind az embereket, mi marad akkor nekem?«”

Mikszáth-emlékhelyek Nógrád megyében és a Felvidéken

Látogasd meg a nógrádi és a felvidéki Mikszáth-emlékhelyeket!

Szklabonya (ma: Sklabiná, SL) Mikszáth Kálmán szülőfaluja. Az emlékházban a Mikszáth Kálmán-relikviákat látva közelebbről is megismerkedhetsz az íróval és korával.

Rimaszombat: 1857 és 1863 között itt végezte iskoláit Mikszáth Kálmán.

Selmecbánya: az itteni evangélikus líceumnak nemcsak Mikszáth Kálmán, hanem Petőfi Sándor is diákja volt.

Balassagyarmat: ebben a városban voltak az akkor még joggyakornok Mikszáth első munkahelyei: a vármegyeháza és a Nógrádi Lapok szerkesztősége. Itt ismerkedett még kétszer is elvett feleségével, Mauks Ilonával.

Mohora: Mauks Ilona szülőfaluja. Az itt álló evangélikus templomban házasodtak össze másodjára.

Horpács: itt vett az író fundust, házat és telket, itt élt családjával élete utolsó éveiben. A házban jelenleg Mikszáth Kálmán Emlékmúzeum működik. Itt találsz róla információt.

Felhasznált irodalom

• Mikszáth Kálmán: Cikkek és karcolatok I. ( Online elérhető )
• Mikszáth Kálmán: Cikkek és karcolatok. In: Mikszáth Kálmán összes művei. Kritikai kiadás. Szerk.: Bisztray Gyula−Király István. Akadémiai Kiadó, Budapest. 1964.
• Semmi mozdulat most. Mikszáth Kálmán összes fényképe, válogatott ábrázolások. Felelős szerkesztő: Debreceni Boglárka. Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest. 2010.
• Magyar történelmi fogalomtár I−II. Szerk.: Bán Péter. Gondolat Kiadó, Budapest. 1989.